Seehofer miniszterelnök Budapesten

Prof. Ursula Männle, a Hanns Seidel Alapítvány elnöke

hss

Horst Seehofer bajor miniszterelnök 2016. március 4-én, pénteken, egynapos hivatalos látogatásra érkezett Magyarországra. A politikus programjának két fő állomása volt: Seehofer bajor miniszterelnök tárgyalt Orbán Viktor magyar miniszterelnökkel és előadást tartott a többek között Bajorország által is támogatott németnyelvű Budapesti Andrássy Egyetemen (AUB) azon a bajor-magyar konferencián, melyet a Hanns-Seidel-Alapítvány rendezett. Az aktuális európai kihívások témakörében zajló konferenciát alapítványunk az Andrássy Egyetemmel és magyarországi legfőbb partnerszervezetünkkel, a Polgári Magyarországért Alapítvánnyal (PMA) közösen tartotta meg. Segítségünkre volt még az Észak-balatoni Polgári Klub is, egy olyan civil szervezet, mely aktívan érdeklődik a bajor-magyar gazdasági kapcsolatok iránt.

Ursula Männle professzor asszony, a Hanns-Seidel-Alapítvány elnöke nyitotta meg a konferenciát. Köszöntő beszédében hangsúlyozta a Hanns-Seidel-Alapítvány magyarországi és a régióban kifejtett tevékenységének fontosságát, és megerősítette, hogy alapítványunk továbbra is élénken részt vállal a demokrácia megerősítésében politikai képzései és egyéb rendezvényei által.

Horst Seehofer bajor miniszterelnök beszéde elején megköszönte a meghívást. A továbbiakban méltatta a Hanns-Seidel-Alapítvány munkáját, melyet többek között így jellemzett: „cégére a bajor-magyar barátságnak.”

A politikus beszámolt Orbán Viktor miniszterelnökkel folytatott beszélgetéséről is. Ennek középpontjában a menekültválság és további aktuális európai és nemzetközi politikai kihívások álltak, így szó volt az EU helyzetéről a Nagy-Britanniában megtartandó referendum miatt és a Szíriában kialakult állapotokról is. A Bajorország és Magyarország között fennálló sokéves kapcsolatok, melyeket egy közös kormánybizottság keretében mélyítenek el, szintén téma volt.

A konferencián tartott beszédében Horst Seehofer felhívta a figyelmet arra, hogy a magyar miniszterelnök Európa azon problémáit nevezi néven, melyekre az emberek joggal várnak választ. Az aktuális „népvándorlás” kihívásaival fenntartható, stabil megoldásokkal, nem pedig csak sürgősségi beavatkozások segítségével lehet megbirkózni, hangoztatta a bajor miniszterelnök. Hangsúlyozta: „Az Európai Unió válaszúthoz érkezett. 2016 sorsdöntő fontosságú év lesz Európa számára.” Seehofer megnevezte azt a három pillért is, melyeken a bevándorlási politika kellene, hogy nyugodjon: humanitás, a védelemre szorulók integrációja az európai értékek nyomán és a bevándorlók számának korlátozása.

Utalt továbbá a schengeni egyezményre, mint olyan európai vívmányra, melyet meg kell védenünk, és továbbra is be kell tartanunk. Horst Seehofer szó szerint ezt mondta: „Meg kell állítanunk a jog erodálódását Európában.” A jog és a rend alapvető feltételeit képezik az európai szolidaritásnak, az EU tagállamai tartsanak össze és közösen tegyenek azért, hogy megszűnjenek azok az okok, melyek menekülésre késztetik az embereket. A bajor miniszterelnök arra is felhívta a figyelmet, hogy a szubszidiaritás és a felelősségvállalás alkotják Európa számára a „violinkulcsot”.

Seehofer nyomatékosította, mennyire fontos a párbeszéd valamint a bizalom légköre Európában, és utalt Magyarország teljesítményére, önszabályozására a pénzügyek terén és a mentőcsomag kapcsán. A bajor miniszterelnök hangsúlyozta, hogy Bajorország és Magyarország szorosan és a kölcsönös bizalom jegyében működnek együtt, legyen szó gazdaságról, tudományról vagy a Duna-stratégiáról.

A konferencián a magyar Parlament elnöke, dr. Kövér László, nagyhatású beszédet tartott az európai értékek jelentőségéről. A bajor és a magyar politikus felszólalása után a panelbeszélgetésben a gazdaság és tudomány területén megvalósuló együttműködések hasznosságáról cseréltek eszmét a résztvevők. Lepsényi István gazdasági államtitkár a globális gazdaság összefüggéseiről beszélt és arról, hogy a magyar gazdaság növekedése továbbra is elválaszthatatlan a német, azon belül is a bajor gazdaság alakulásától. Az államtitkár szerint Magyarország az autóipar „túlsúlya” miatt „féllábú”, így jobban kellene támogatni az innovációs ipart és a digitalizálódást.

Martin Kastler, a Hanns-Seidel-Alapítvány Magyarországért, Csehországért és Szlovákiáért felelős regionális vezetője a duális képzés szerepéről szólt és emlékeztetett arra, hogy a Hanns-Seidel-Alapítvány az általános bevezetés előtt jóval, 1997 és 2012 között, éveken keresztül támogatott Pécsett egy olyan szakképzési projektet, melynek keretében a Pollack Mihály Szakképzési Centrummal együttműködve a duális képzés elveinek megvalósulása mellett 447 szakmunkást képeztek ki különböző építőipari szakmákban. Felhívta a figyelmet arra is, hogy ez az úttörő projekt példaképül szolgált a duális képzés későbbi magyarországi bevezetéshez.